Kartal majdnem 9 hónapos

Ennek örömére visszaolvastam a féléves korában írtakat, és azt kell hogy mondjam, hogy nem sok minden változott az evéssel és alvással kapcsolatban (na jó, mivel azóta dolgozom, egyszercsak elhagytuk a napközbeni szoptatást és ebédre tejpépet kap), a méretei sem változtak jelentősen (direkt elmentünk a gyógyszertárba, ahol van pénzbedobós babamérleg, és ruhástul, pelenkástul, a babamérleget letakaró extra textilpelenkástul, jó nagy adag tejpép után volt 8500g – aki tudja, nettósítsa), kivéve, hogy talán 3 héttel ezelőtt egy napon arra ébredt, hogy kinőtte minden ruháját (úgyhogy azóta végigjártunk rengeteg bababoltot, hogy vegyünk neki újakat, de itt a lusta szülőknek való body+rugdalózó helyett a rendkívül csinos, ámde nem igazán praktikus a sláger, úgyhogy tényleg vadászni kell a jó darabokat). (Jöhet még egy zárójel? Ha minden jól megy, nemsokára megkapjuk a konténerbe rejtett dolgainkat, és kíváncsian várom, hogy az akkor óriásinak ítélt babaruhákból lesz-e még bármi, amit fel tud majd venni…)
És akkor jöjjön az, hogy miben fejlődött hatalmasat:
Mozgás: természetesen a forgás minden irányba már alap, és a kúszást is tökélyre fejlesztette. Igazi kis kommandósként közlekedik, most már néha meglepően gyorsan, a legújabb, hogy át tud kúszni a lábunkon is, illetve alacsonyabb polcra felkúszik és már le is tud jönni! Néha mintha már próbálkozna a mászással is, de hogy napok vagy hetek kellenek még hozzá, az majd kiderül. Vannak már függőleges törekvései is, de ezekhez még nem eléggé motivált. Ülni sem igazán ül még, de szerintem tudna, csak nem érdekli.
Beszéd: rengeteget halandzsázik, énekelget, sikongat, néha már belemegy a felelgetős játékba. Saját szavakat még nem fedeztünk fel nála, talán csak az állandó, hogy ha ízlik neki a kaja, akkor azt mondja, hogy mammammamma (török babanyelven egyébként a kaja ’mama’, tehát lehet, hogy ez az első igazi szava, de szerintem inkább csak nyammog). Van még a szerelmes hangsúllyal előadott tetetete (leginkább az esti szoptatás után), amitől olvadoznak a szülők. Egyéb hangok közül most nagy kedvenc a nyelvével csattogás és cuppogás különböző szájtartásokkal (pl. csücsörítve különösen vicces), a berregés (rrrrrrrrrrrrrrrrrrrrr) és a perregés (összeszorított ajkakkal – ez az a köpködős, amit minden gyerek imád).
Játék: egyre interaktívabb, ma pl. a tükör előtt nyújtogattuk a nyelvünket. Általában is akkor nevet legjobban, ha mi nevetünk. A kengurut eleve imádja, de ha nyűgös lenne benne, akkor azzal mindig el lehet szórakoztatni, hogy én Aykan háta mögül különböző helyeken bukkanok elő és nagy kreatívan azt mondom, hogy kukucs. Amint megtalál, hatalmasat kacag. Amúgy korának és nemének megfelelően kedvencei a cipzárok, órák, radiátorok, kábelek, konnektorok és kapcsolók. Naponta százszor is bekúszik az asztal alá, megrángatja a kábeleket, kikapcsolja az elosztót (világítós narancssárga kapcsoló, de vissza is kapcsolja, pedig akkor nem is világít!), és ha még ennyi idő alatt sem kaptuk el, akkor kihúzza az elosztóból a számítógép zsinórját (igen, azt akarja mondani, hogy vele foglalkozzunk inkább). Először általában határozott irgum-burgummal próbálkozom, amire abbahagyja, amivel foglalkozik, felém fordul, rámnevet (kinevet), aztán persze folytatja. Ezután jön a nem szabad, amit elég jól ért már. Aykan ezzel szemben kedvesen próbálja elcsalogatni, vagy kihalássza, felkapja és játszik vele (amivel szerintem csak még vonzóbbá teszi a dolgot). Ezek után talán már nem is kell mondanom, hogy Kartal elképesztő mértékben apás!
Mindenmás: továbbra is nagyon jókedvű, mosolygós és egyre barátságosabb, bár azt figyeltük meg, hogy inkább a nőkkel. A gyerekeket érdeklődve figyeli, a férfiak nem nagyon érdeklik, a fiatal nőkkel viszont flörtöl, mosolyog rájuk, integet nekik. Különösen nagy kedvencei a pincérlányok, ami nekünk persze jól jön :)