Meglepett ez a rengeteg munka (hatalmas szerelem), ami itt fogadott, így hétköznap egyáltalán nem érek rá beszámolni a fejleményekről, hétvégenként meg próbálok csemegézni a sok-sok téma közül, amiket igyekszem legalább felírni, hogy egyszer majd írjak róluk… Viszont az érdekességek még várhatnak, jöjjön inkább a múlt hétvégi városnézés, amíg még emlékszem, hogy mit is csináltunk.
Itt (mint az egész amerikai kontinensen) szombaton kellett szavazni, úgyhogy ezúttal családostul kitaxiztunk a magyar nagykövetséghez. Úgyis meg akartam mutatni Aykannak ezt a környéket, gondoltam, hogy tetszeni fog neki, sőt azt is borítékolhattam volna, hogy rögtön közli majd, hogy költözzünk inkább ide (és tényleg). Ez a városrész ugyanis inkább kertváros, kisebb forgalom, széles, fás utcák, és toronyházak helyett – hmmm, családi házakat akartam írni, de ahhoz túl nagyok, úgyhogy mondjuk inkább – kertes házak. Persze az világosan látszik, hogy itt is igen jómódban élnek, szóval lehet, hogy mégiscsak rendben van az a családi ház dolog. A hely szerintem attól igazán hangulatos, hogy teljesen összevissza stílusú házakat lehet látni, ha értenék hozzá, azt is elmondanám, hogy milyen stílusúak, de talán úgy tudnám leírni, hogy van itt mindenféle európai stílus másolata, de közte néha felbukkan valami nagyon szép (vagy legalább érdekes) modern csoda is. Hiába, néhány gazdag családnak is lehet azért ízlése.
A szavazás rendkívül családias hangulatban zajlott, bár a lépcsők miatt a babakocsival Aykan kint maradt, amíg a hivatalos részt lezavartuk, de utána kijöttek azért megnézni Kartalt, aki épp aludt persze, úgyhogy majd máskor mutatom be rendesen.
Utána jó nagyot sétáltunk, elmentünk Belgranóba, ami nem hagyott bennem mély nyomokat, kivéve Chinatownt. Illetve még a kínai rész mellett átvágtunk egy nagy parkon, ami már a kínai kultúra jegyében tele volt csoportosan tájcsizó, meditáló és egyéb furcsa dolgokat művelő emberekkel, jól meg is csodáltuk őket. Meg a kutyafuttatót is, de a kutyákról majd egyszer máskor.
Chinatown icipici, de amúgy ugyanolyan, mint mindenhol: boltok, éttermek, akupunktúra, talán annyi különbséggel, hogy itt vegyesebb a felhozatal: a kínaiak mellett vannak thai, vietnámi, japán éttermek is. Mi végül persze kínai kaját ettünk, legalább itt volt leves (sőt levesválaszték) is. Amúgy is remek éttermet fogtunk ki (köszönjük ismét, Lonely Planet!), biztos jövünk majd még ide.
Monday, June 15, 2009
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment